A Magyar Akkumulátor Szövetség nemzetközi workshopot tartott 2025. november 5-én az akkumulátoripar egy kulcsfontosságú részterületére, az újrahasznosításra összpontosítva. Az eseményt a New Energy Battery Joint Laboratory keretében rendezték meg, amelyet kínai-európai együttműködésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar az NT Recycling Kft. és a Magyar Akkumulátor Szövetség hívott életre.
A workshop célja volt, hogy a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos műszaki és szabályozási szempontokat megvitassák. A szeminárium résztvevői az újrahasznosító vállalatok, berendezésgyártók és ipari partnerek képviselőiből álló kínai delegáció, valamint a Magyar Akkumulátor Szövetség szakértői közül kerültek ki. A workshop középpontjában az együttműködés előmozdítása állt, kitérve az EPR-számítási módszerre, illetve a szélesebb körű nemzetközi együttműködés lehetőségeinek feltárására is.
Az eseményt Molnár Ferenc habilitált egyetemi docens (ELTE TTK Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum igazgatója ) nyitotta meg, kiemelve reményét, hogy az esemény hozzájárul a jövőbeli együttműködéshez az akkumulátorok újrahasznosítása területén.
Dr. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője előadásában ismertette az akkumulátorszektor magyarországi alakulását, és kiemelte, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legnagyobb iparági központja lesz. Nemcsak az elektromos autókhoz, hanem az energiatároló rendszerekhez gyártott akkumulátorok fontos piacává is válhat az ország, és az iparág növekedésében kiemelt szerepet játszanak a nemzetközi cégekkel való együttműködések. Dr. Kaderják Péter emellett ismertette a szektor előtt álló kihívásokat is. Ezek között szerepel, hogy az elsődleges nyersanyagok (például lítium és kobalt) nem érhetők el se Magyarországon se a régióban megfelelő mennyiségben, így emiatt is kiemelten fontos az újrahasznosítási kapacitások kiépítése. További feladat az akkumulátori tesztképességek kiépítése és a K+F+I tevékenységek is fejlesztése és együttműködések előmozdítása. Emellett kihívást jelent az akkumulátoriparral szembeni társadalmi ellenállás, amelynek ellensúlyozására a Magyar Akkumulátor Szövetség sürgeti a tagvállalatait a transzparens kommunikációra és működésre.
A következőkben Gondola Csaba, Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszélt arról, hogy mi szükséges ahhoz, hogy Magyarországon az energiaátmenet mihamarabb megvalósulhasson. Kiemelte, hogy ebben központi szerepe van a KKV-knak, a multinacionális vállalatoknak és a civil szervezeteknek egyaránt. Emellett az államtitkár ismertette, hogy az Európai Unió akkumulátor-rendelete öt akkumulátorkategóriát határoz meg, melyeket 2026. január 1-jétől a hazai szabályozás is adoptálni fog.
Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára felszólalásában három alapállítást fogalmazott meg: Az autó- és az akkumulátoripar a magyar gazdaság kiemelt fókuszterületei. Magyarország ezeknek a szektoroknak a vezető szereplője a régióban. A két iparág ismertsége nem elég széleskörű az országban, ezért is tapasztalható ellenállás a társadalom részéről. Az állításokhoz kapcsolódóan Nagy Ádám három cselekvési területet is azonosított: Szükséges a piac kiegyensúlyozása olyan módon, hogy az egyszerre legyen nyitott a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók felé. Fontos, hogy az akkumulátorgyártás teljes életciklusának hazai kiépítése elkezdődjön, beleértve újrahasznosítási kapacitás létrehozását is. Az iparág hosszútávú sikeres növekedéséhez pedig elengedhetetlen a szabályozási háttér megteremtése. Hangsúlyozta, hogy Magyarország előnyös helyzetben van, hiszen úgy tudja fogadni az ázsiai beruházókat, hogy az iparág hazai szereplőinek már széleskörű tudása van az uniós szintű szabályozási kérdésekben.
A workshopon a következőkben Aleksandar Dzombic, az NT Recycling Kft. elnöke szólalt fel. Előadásában kiemelte, hogy Európa és Kína egymást kiegészítő kulcsszereplők az akkumulátoriparban. A most létrehozott közös laboratórium a kínai-európai együttműködés erősödését tükrözi, és az akkumulátorok újrahasznosítására, a szén-dioxid-adatok integrációjára és az EU akkumulátor-útlevél rendszerére fog összpontosítani. Az akkumulátorok újrahasznosítására specializálódott vállalat vezetője hangsúlyozta, hogy mind Kelet és Nyugat, mind pedig az akadémiai világ és az ipari szektor között szükség van az együttműködésre.
Dongchang Zhao, a China Automotive Technology and Research Center Co., Ltd. (CATARC) vezető szakértője és a CATARC Carbon Digital Center ügyvezető igazgatója arról beszélt a következőkben, hogy kiemelt fontosságú az adatok gyűjtése a járművek karbonkibocsátásról, és Közép-Európa nagy fejlődés előtt áll ezen a területen. Az igazán széles körű elemzéshez kulcskérdés, hogy az egyes országok összedolgozzanak az adatbázisok kialakításában, például az akkumulátorok szénlábnyomának mérésében a gyártástól az újrahasznosításig.
Az eseményen sor került két kerekasztal-beszélgetésre is, amelyen magyar és kínai szakértők járták körbe az akkumulátor-újrahasznosítás kérdéseit. Az elsőn a lítium-akkumulátorok újrahasznosításának legújabb technológiai fejlesztéseit, lehetőségeit és jövőbeli kilátásait vitatták meg. A második panelbeszélgetés pedig a magyar EPR-díj (extended producer responsibility, kiterjesztett gyártói felelősség) számítási módszereket járták körbe a részvevők, kitérve a forgalomba hozatalra is.
Köszönjük minden résztvevőnek az értékes szakmai napot!
