A Magyar Akkumulátor Szövetség rövid interjút készített Dr. Yong June Shin koreai professzorral, amelyben a szakember a magyar–koreai együttműködés szakmai hátteréről, eddigi eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről osztotta meg gondolatait. Az interjú betekintést nyújt a nemzetközi tudásmegosztás és az ipar–akadémiai kapcsolatok szerepébe az akkumulátoripar fejlődésében.
Bemutatná szakterületét?
Kutatási szakterületemet az elektromosenergia-rendszerek diagnosztikájához és prognosztikájához kapcsolódó, jelanalízisen és intelligens adat-informatikai módszereken alapuló interdiszciplináris alkalmazások jellemzik, különös tekintettel az átviteli kábelekre és az energiatároló eszközökre. Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) senior tagja vagyok, több mint 150 lektorált publikáció szerzője vezető nemzetközi szakfolyóiratokban és konferenciákon, többek között az IEEE Transactions on Power Systems, az IEEE Transactions on Industrial Electronics és az IEEE Transactions on Instrumentation & Measurement kiadványaiban. Büszke vagyok rá, hogy az Elsevier 2025-ös Journal Citation Reportja alapján a villamosmérnöki tudományok területén a kutatók felső 2%-ába tartozom (idézettség: 3000, H-index: 27). Kutatási eredményeimet rangos elismerésekkel díjazták, többek között az amerikai National Science Foundation (NSF) CAREER Awardjával, az IAEA fő tudományos kutatói kinevezésével, a Yonsei Egyetem Elnöki Kiváló Kutatói Díjával, valamint a Korea Electric Power Company K+F-elismerésével.
Milyen akadémiai pozíciót tölt be Koreában? Mi a jelenlegi munkája Magyarországon?
Jelenleg a Szöuli Yonsei Egyetem Villamos- és Elektronikai Mérnöki Karának professzora vagyok. Korábban a kari és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesként, valamint a Yonsei Egyetem Ipari Kutatási Alapítványának alelnökeként dolgoztam.
Most a tudományos szabadságomat Budapesten töltöm, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) meghívott professzoraként. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara vendégprofesszori címmel bízott meg, emellett szorosan együttműködöm a Magyar Akkumulátor Szövetséggel (HUBA) a koreai–magyar akkumulátoripari kutatóközpont (KHBCC) budapesti létrehozásán.
Villamosmérnöki alapképzésemet a Yonsei Egyetemen szereztem meg (gyorsított programban, 1996-ban), doktori fokozatomat pedig a Texasi Egyetem, Austin (USA) Villamos- és Számítógép-mérnöki Karán 2004-ben. Akadémiai pályám az USA-ban indult: 2004-ben a Dél-Karolinai Egyetemen kezdtem adjunktusként, majd 2011-ben kineveztek docenssé.
Dr. Yong June Shin
Milyen nemzetközi projektekben vett részt eddig?
Mivel pályám elején az Egyesült Államokban dolgoztam, nemzetközi projektjeim fő partnerei amerikai ipari és egyetemi szereplők. 2009-ben alapító oktatója voltam a GRAPES (Grid-connected Advanced Power Electronics Systems) Központnak, amelyet Dr. Alan Mantooth-szalal, az Arkansas-i Egyetem professzorával közösen hoztunk létre, az NSF I/UCRC programjának támogatásával.
Kiemelkedő a Magyarországgal folytatott együttműködésem, amely többek között az alábbi projektekben valósult meg:„Nukleáris irányítástechnikai (C&I) kábelek állapotfüggő karbantartási technológiájának fejlesztése” – Korea–Magyarország bilaterális kutatási program (BME – Dr. Tamus Zoltán Ádám, 2016–2019); és „Akkumulátor-életciklus menedzsment és nyomonkövetési rendszer fejlesztése” – a Koreai Pénzügyminisztérium támogatásával, az Economic Industry Partnership Program keretében (2023–2026).
2025-ben a HUBA-val és a BME-vel közösen dolgozom a koreai–magyar akkumulátoripari kutatóközpont (KHBCC) létrehozásán. A KHBCC célja, hogy Magyarország és Korea ipari és akadémiai szereplői számára közös együttműködési platformot biztosítson az akkumulátor- és energiaszektor területén. A BME–Yonsei hallgatói csereprogram és a kettős diplomát adó mesterképzés ennek egyik kulcseleme lesz.
Szakmai szempontból hogyan látja az akkumulátoripar jövőjét?
Az akkumulátorok alkalmazása a közlekedésben, az energiatermelésben és az energiarendszerekben technológiai szempontból drámai átalakuláson ment át. Bár az iparágat számos előre nem látható külső tényező befolyásolja, meggyőződésem, hogy az akkumulátoripar jövője rendkívül ígéretes. Korea a világ vezető akkumulátorgyártó országai közé tartozik, csúcstechnológiai megoldásokkal. Emellett fokozott figyelmet fordítunk a kapcsolódó iparágak – mobilitás, energia – bővülésére is. A koreai kormány is felismerte a szektor trendjeit, és a Magyarországgal való stratégiai együttműködés kiemelt jelentőségű mindkét ország számára.
Hogyan indult a koreai–magyar együttműködés?
Kutatótársamra, a BME-s Dr. Tamus Zoltán Ádámra az IAEA 2009-es ülésén találtam rá. Akkoriban mindketten pályakezdő oktatók voltunk, és egy sör mellett kezdtük építeni a ma is fennálló barátságunkat. Az IAEA találkozót követően közösen pályáztunk több Korea–Magyarország bilaterális kutatási programra. Úgy gondolom, a BME és a Yonsei Egyetem kettős diplomaprogramja tovább mélyíti majd ezt a hosszú távú kutatási partnerséget.
Dr. Yong June Shin és Dr. Tamus Zoltán Ádám
A Magyarországgal folytatott együttműködésem, valamint akkumulátoripari szaktudásom miatt a Koreai Pénzügyminisztérium 2023–2026 között rám bízta az akkumulátor-életciklus menedzsment és nyomonkövetési rendszer fejlesztésének vezetését. Szoros együttműködésben dolgozom a HUBA-val, és itt ismertem meg Dr. Kaderják Pétert, aki újabb meghatározó szakmai és baráti kapcsolat az életemben. Péter meghívott Budapestre a tudományos szabadságom idejére, hogy közösen dolgozhassunk a KHBCC kialakításán. Rendkívül sokat tanulok tőle kutatásról, vezetésről és intézményi irányításról.
Dr. Yong June Shin és Kaderják Péter
Milyen eredmények születtek eddig, és mik a jövőbeli célok?
2025-ben a koreai és a magyar kormány megállapodott a Korea–Magyar Akkumulátor Együttműködési Központ (KHBCC) közös létrehozásáról Budapesten. A KHBCC szervezeti és működési kereteit már kialakítottuk, és jelenleg pilot üzemben működik, hogy 2026-ban hivatalosan is elindulhasson.
A központ két fő egységre épül: Közös Kutatás-fejlesztési Divízió és Koreai Együttműködési Divízió.
A Közös K+F Divízió három kiemelt területtel foglalkozik:
– Kompetencia Tesztlabor,
– Akkumulátor-útlevél és -adat-elemzés,
– Környezetvédelem / munkahelyi egészség és biztonság.
Ezek mind a jövő akkumulátoriparának kritikus technológiai kihívásait célozzák, és mindkét kormány, valamint az EU Horizon programok támogatják őket, bevonva a koreai és magyar ipari szereplőket.
A KHBCC nem csupán kutatóközpontként működik majd, hanem integrált, iparorientált platformként az értéklánc egészében. A Koreai Együttműködési Divízió két fő programot foglal magában: üzletfejlesztési programot és akadémiai mobilitási programot.
A kettős diplomát adó mesterképzésről szóló megállapodást a Yonsei Egyetem és a BME között 2025. december 4-én írtuk alá hivatalosan. Ez azt célozza, hogy a hallgatók versenyképes elhelyezkedési lehetőségeket találjanak a koreai és magyar akkumulátoriparban. Meggyőződésünk, hogy az oktatási és ipari együttműködés hosszú távon is fenntartható kapcsolatot teremt Korea és Magyarország között.
Melyek a legjelentősebb koreai–magyar együttműködések az akkumulátorgyártás területén, és hogyan értékeli ezeket?
A legjelentősebb együttműködések egyike az EU akkumulátoripari szabályozásához – így az EU 2023/1542 akkumulátor-rendelethez és a digitális termékútlevélhez (DPP) – való igazodás támogatása. Korea ugyan nem EU-tag, de kiemelt célja, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak, és ebben Magyarország kulcsszerepet tölt be. Az iparágban az egyik legfontosabb közös kérdés a környezetvédelem és a biztonság, ezért a KHBCC a jövőben közös kutatási projekteket folytat majd a használt akkumulátorok környezetbarát újrahasznosítására és újrafelhasználására.
A koreai–magyar stratégiai kapcsolat az akkumulátoriparban mára stabil alapokon áll. Ahhoz azonban, hogy a szinergiákból a lehető legtöbbet lehessen kihozni, a partnerséget ki kell terjeszteni más kapcsolódó ágazatokra is – mobilitás, közlekedés, energiaipar. Emellett elengedhetetlen a közös felsőoktatási programokon alapuló, hosszú távú együttműködési struktúra kialakítása.
Milyen előnyökkel járhat ez a két ország számára?
Korea és Magyarország számos iparágban alakított ki erős stratégiai partnerséget, amelyek közül az akkumulátoripar mára az egyik legfontosabbá vált. Magyarország 2025-re az EU második legnagyobb akkumulátorgyártója, ugyanakkor az iparág kereskedelmi vitákkal, technológiai versennyel és társadalmi elvárásokkal – környezetvédelem, munkavédelem – is szembesül.
Mindkét ország felismerte, hogy az iparág fenntarthatóságának és versenyképességének erősítése érdekében szükség van egy összehangolt együttműködési keretre. Ennek részeként hozta létre a Korea Development Institute (KDI) 2024-ben az Economic Innovation Partnership Programot (EIPP), amely multidiszciplináris, iparág-orientált együttműködési modellt javasolt a két ország közös technológiai és ipari fejlődésének támogatására.
Ismertetné részletesebben a BME és a Yonsei Egyetem között létrejövő kettős diplomaprogramot?
A10: A BME és a Yonsei Egyetem Mérnöki Kara közötti kettős diplomaprogram stratégiai jelentőséggel bír. A BME erős mérnökképzési hagyományai és európai ipari kapcsolatai kiválóan kiegészítik a Yonsei vezető kutatási kapacitását Ázsiában. A magyarországi koreai akkumulátoripari vállalatok egyre sürgetőbben keresik a koreai oktatási rendszerben képzett, helyi szakembereket, míg a magyar hallgatók számára vonzó karrierlehetőségeket kínálnak a koreai cégek magyarországi leányvállalatai.
Ezzel párhuzamosan a koreai vállalatok is igénylik azokat a koreai munkavállalókat, akik rendelkeznek magyarországi tapasztalattal. Ezért a hallgatói csereprogramok és a kettős diplomát biztosító mesterképzés kölcsönösen előnyös mindkét intézmény számára. 2025-ben Korea társult taggá vált az EU Horizon programban, így a BME és a Yonsei Egyetem stratégiai partnerekké válik a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben az akkumulátortechnológia területén.
Ezúton is köszönjük Dr. Yong June Shin professzornak, hogy megosztotta velünk szakmai tapasztalatait és gondolatait!
